Mi a "szösz" az a mikrobiom vagy bélflóra?
Ki ne hallotta volna már azt a szót, hogy mikrobiom vagy bélflóra?
A baktériumokra korábban mint kórokozó ellenségekre tekintettünk, azonban ma már számos vizsgálat és kutatás nyomán tudjuk, hogy a mikrobiom nem csak az emésztésünkben vesz részt, hanem ennél jóval komolyabb és összetettebb szerepe van.
Egyre gyakrabban látnak napvilágot ezzel kapcsolatos információk, ami nem véletlen, hiszen az elmúlt 10 évben az egészséggel kapcsolatos kutatások középpontjába került ez a terület. De nézzük, hogy miről is van szó!
A beleinkben szimbiózisban élő baktériumok, gombák, egysejtűek, vírusok és férgek közösségét nevezzük mikrobiomnak vagy más néven bélflórának. Ennek az összetétele teljesen egyéni sajátosság, időben is változik.
A mikrobiomnak mint a beleinkben élő mikroszkopikus élőlények közösségének faj szerinti összetétele nagyban függ attól, hogy valaki hol, milyen körülmények között született és nőtt fel, hogyan táplálkozik, milyen életmódot folytat, milyen vizet iszik, hogyan gondolkodik és érez, milyen higiénés körülmények között él, vannak -e háziállatai, ha igen milyenek, melyik földrészen és országban él stb. Általánosságban elmondható, hogy minél távolabb él egy ember a civilizációtól, minél inkább a természethez közel, annál fajgazdagabb a bélflórája.
A beleinkben élő mintegy 10 trillió (tíz a tizennyolcadik hatványon!) baktérium kb. 1 000-35 000 rendszertani családot jelent. Egyedszámuk nagyságrendileg tízszer annyi, mint az összes testi sejtünk száma. Elképesztő! Ráadásul, a bennünk élő mikrobiomnak mintegy százötvenszer (!) több génje van, mint a szervezetünk összes sejtjének. Nem hiába hívják a mikrobiomot az emberi szervezet „második genomjának”.
Arról, hogy miért is fontos ez számunkra, a következő blog bejegyzésekben olvashatsz! Tarts velem!